Hülyén indult a nap...
Első gondolatom az volt, hogy kiírom az Fb-s Idővonalamra: "Aki, nem akar az életem része lenni, az mától, nyíltan hagyjon a francba..."
Csak, nem sokkal ezután, negyed óra múlva, rám írt egy régi ismerős...
Ahogy, elkezdtem neki mondani a dolgokat, rájöttem, hogy ez, mégsem lett volna olyan jó ötlet!
És, az sem, hogy tegnap este, 22:15-kor kidobtam Rockyt. Hirtelen felindulásból. Mert, úgy elegem lett, a mostani helyzetünkből!
Aztán, a srác írását olvasva rájöttem, hogy faszság volt ez, tőlem!
De, elfáradtam. Belefáradtam.
Az egész kapcsolatban lévő magyarázkodásba.
Abba, hogy csak 40%-osan tud csak Rám figyelni...
Mert, vezet! Az Élete a Vezetés, hogy is tilthatnám ezt, meg?!
Újra, és újra nekifutottam egy témának, hogy lassan adagolva, talán, össze tudja rakni az "egészet"!
Fáradhatatlan voltam!
De, tegnap, 22:15-kor elpattant a cérna!
Hosszú sms-ben taglaltam, hogy miért nincs tovább, és hogy: "Végleg Vége! Elég Volt! Velem, még egyszer ne játssza újra és újra 2019. November 9.-ét, és az utána következő 3 napot! Mert, Nincs Tovább!"
Aztán...
Tiszta fejjel, de erre az üzenetdömpingre keltem.
"Most, minden olyan parttalannak tűnik...", mert "Teljesen megváltoztatott".
Én, ilyen komolyan és tudatosan nem akartam még Senkivel Semmit, Mint Vele!
Mert, Ő, Mindenkinél Jobb Volt!
Volt? Még, nem biztos!
Még, Nem Is Olyan Biztos, Hogy Csak Volt!
Sőt! Nagyon Biztos, Hogy Nemcsak Volt!
Hisz' Ez, Csak Egy Indulatos SMS-Dömping Volt...
Olyan, Amilyen, Eddig Is, Volt...
40 Hónapon Át!
Szeretlek Rockym. Szeretlek Hungarian Rocky! <3
Nekem, Te Vagy Az Életem! <3 <3 <3